Észak-Magyarországon van a legtöbb női cégvezető

Nem történt jelentős növekedés a női tulajdonosok és a cégvezetők arányának alakulásában az elmúlt évben – áll a Bisnode Magyarország Kft. elemzésében.

A női cégvezetők aránya 34-ről 34,2 százalékra emelkedett, míg a cégtulajdonosok terén fél ezrelékpontos visszaesést követően 42,64 százalék a női tulajdonosok aránya. A 250 fő feletti cégek körében a női vezetővel működő vállalkozások aránya 0,9, míg a női tulajdonossal rendelkező társaságok aránya 2,2 százalékkal emelkedett, áll a Bisnode Magyarország Kft. elemzésében, melyet a holnapi nőnap alakalmából tett közzé a vállalat.

Évről évre újabb és újabb felmérések vizsgálják a nők és a férfiak munkaerőpiaci helyzetének alakulását, ami nem meglepő, hiszen európai és globális szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kap a nemek közötti egyenlőtlenségek rendezése. 2015-ben a nők átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb fizetést vittek haza, mint férfi kollégáik – derül ki a KSH adataiból – de a fizetések közti különbség a vezető pozíciót betöltők körében ennek akár kétszerese is lehet. A nők foglalkoztatási rátája ugyan némileg javult a tavalyi év folyamán, ám még így is mindössze a gazdaságilag aktív (15-74 év közötti) nők 51,3 százaléka tud elhelyezkedni. Ez a szám közel 14 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiak esetében.

Magyarországon átlagosan minden harmadik cégben találkozhatunk legalább egy női vezetővel, ami önmagában szép számnak tűnik, ám még mindig alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságilag aktív lakosság több mint felét nők alkotják. 2016-hoz képest ez nem jelent különösebb változást, hiszen a növekedés mértéke nem érte el a 0,2 százalékpontot sem. Jellemzően inkább a kisebb – 10 fő alatti –létszámmal rendelkező vállalkozások esetében találkozhatunk az országos átlagot (34,22 százalék) megközelítő arányokkal, a nagyobb vállalkozások esetében viszont már gyengébb értékekkel kell szembesülnünk.

Biztató jel ugyanakkor, hogy az 1-9 fős vállalkozásokat leszámítva, minden létszámkategóriában növekedett a női vezetők aránya az elmúlt év folyamán. Az 50 és 249 fő közötti cégek 26 százalékában, míg a legnagyobb, 250 fő feletti alkalmazotti létszámmal működő vállalkozások közel negyedénél találkozhatunk legalább egy női vezetővel. A kizárólag nők által vezett vállalkozások pedig a működő cégek számának mindössze 26,3 százalékát teszik ki. Ezekből is látszik, hogy van még hová fejlődnünk, hiszen az európai unió tagjaként felénk is elvárás, hogy 2020-ra a tőzsdén jegyzett cégeink körében a vezetők legalább 40 százalékát nők alkossák.

A női munkavállalók fizetése átlagosan 16 százalékkal marad el férfi kollégáikétól, de régiónként is eltérő különbségekkel kell számolnunk. A legmagasabb – közel 20 százalékos – eltéréssel a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon találkozhatunk, míg a legalacsonyabb – átlagosan 8 százalékos – különbséget az észak-alföldi megyékben mérték. A női vezetők aránya Észak-Magyarországon a legmagasabb, itt a cégek 35,35 százalékánál találkozhatunk nővel a felsővezetésben. A Nyugat-Dunántúlon a legrosszabb a helyzet, ahol mindössze 33 százalékot tesz ki a női vezetővel működő cégek aránya, ami minimális növekedést jelent 2016-hoz képest. A legnagyobb – negyed százalékpont közeli – növekedést a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon mértük.

A hölgyek a vállalkozások tulajdonosi körében markánsabban képviseltetik magukat, mint a vezetői székben, országosan a cégek 42,64 százaléka rendelkezik női tulajdonossal. A magyar gazdasági társaságokat alkalmazotti létszám szerint csoportosítva a 250 fő feletti cégeknél találkozunk a legritkább esetben – 34,1 százalékuknál – női tulajdonossal. Ez több mint 2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A tulajdonosokra is igaz az a tendencia, hogy a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél találkozhatunk hölgyekkel a legnagyobb arányban. Arányaiban a leginkább „vállalkozó kedvű” nőket a Dél-Dunántúlon találjuk, ebben a régióban a cégek 43,76 százaléka rendelkezik női tulajdonossal. A legalacsonyabb – 42 százalékos – arány Közép-Magyarországon mérhető. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a csak nők tulajdonában álló vállalkozások alig 15 százalékát teszik ki a működő vállalkozások számának.

A regionális különbségek mellett az ágazati sajátosságok is jelentősen befolyásolják a nők részarányát a tulajdonosi, vezetői körökben. A KSH adatai alapján, a szolgáltató szektorban képviseltetik magukat legnagyobb részarányban a hölgyek, ahol az összes foglalkoztatott 55,31 százalékát teszik ki. Az iparban a nők aránya már csak 28,75 százalék, míg a mezőgazdaságban 24,31 százalékot tesz ki a számuk. Ezen számok ismeretében nem nagy meglepetés, hogy arányaiban a legtöbb nő által vezetett cég az egészségügy (49,8 százalékkal) és az oktatás (47 százalékkal) területéről kerül ki. Ugyancsak jelentős a női vezetésű cégek aránya a textiliparban, az egyéb szolgáltató cégek körében valamint a kiskereskedelemben.

Ugyanezekben az iparágakban a legmagasabb a a női tulajdonosok részaránya is, annyi különbséggel, hogy az egyéb szolgáltató cégek kerültek a második helyre a rangsorban 50,1 százalékkal, míg az oktatással foglalkozó vállalkozások a negyedik helyre szorultak 50 százalékkal). Mivel egyre több hazai és nemzetközi fórumon foglalkoznak a nők helyzetével, várhatóan a jövőben a hölgyek szerepe tovább fog nőni a cégvezetésben. Bár még mindig a vegyes vezetésű (női és férfi vezetőkkel egyaránt rendelkező) illetve vegyes tulajdonban álló vállalatok vannak túlsúlyban Magyarországon, reméljük, az elkövetkező években a tisztán női vezetésű vagy női tulajdonú vállalkozások száma is jelentősen növekedni fog hazánkban.

Forrás: Világgazdaság