Budapest, 2020. 05. 25. Majdnem 100 résztvevős napot zárt tegnap a hazai Sokszínűségi Hét első két rendezvénye. A Praktiker és a Kapcsok Alapítvány Facebook Live-on tartott eseményének fő témája az volt, hogy hogyan lehet jó stratégiai együttműködést létrehozni egy for-profit és egy not-for-profit vállalat között. A bemutatott jó gyakorlat a Kapcsok Alapítvány által használt ún. „Élménynapló” volt. A naplót elsősorban a gyógypedagógiai eszközök soraiban tartja számon a szakma, és a lényege, hogy pl. a hallássérült gyerekek szülei mielőtt csemetéjük gyógypedagógiai fejlesztésben részesülnek egy élménynaplót rajzolnak, írnak, ragasztanak a gyermek előző időszakának élményeiről, így amikor a kicsi idegen környezetbe kerül a saját szavaival, a saját élményeiről tud mesélni, és azonnal kialakulhat a kapcsolat a fejlesztő pedagógus és a gyermek között. A Praktiker ezt az alapötletet fejlesztette tovább a Praktiker Család köreiben, hiszen a munkavállalóikat kérték arra, hogy történeteket fűzzenek egyes Élménynapló-beli képekhez, majd ebből alakult tovább egy mindenki számára elérhető pályázat, ahol gyerekek és felnőttek közösen írhatják történeteiket az előre meghatározott színes rajzokhoz. A végeredmény pedig egyrészt egy Élménynapló könyv kiadása lesz jövőre, illetve egy szuper együttműködés!

Délután 5 órakor kezdődött a Women in Energy (WONY) egyesület programja, melynek elnöke, Pánczél Andrea Energetika és sokszínűség a válságban témában hívta meg a következő vendégeket:

Ferencz Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt elnök-vezérigazgatója, Orbán Anita , a Tellurian Inc. elnökhelyettese, Daradics Kinga a MOL Group Integrated Platforms and Solutions vezetője, Kapitány István, a Shell globális kiskereskedelmi alelnöke, Tokai Magdolna az MVM Szolgáltatási vezérigazgató-helyettese és Szebeni Dóra, a MET Group Legal M&A vezetője.

A jó hangulatú beszélgetés első témája a válság kezelése volt. Többen is megjegyezték, hogy a válság bekövetkeztekor az első sokk után a munkavállalók Home Office-ba telepítése és hatékony munkavégzésének fenntartása volt az elsődleges feladat, úgy, hogy akiknél nem lehetett otthoni munkavégzést elrendelni a munkájából kifolyólag a lehető legnagyobb biztonságban végezhessék a munkájukat. Többféle forgatókönyvvel kellett számolni, a partner szállítókkal együtt gondolkodva. A válság kitörése utáni első időszak sikereit pedig abban lehetett tetten érni, hogy a csapatkohézió erősödött, a szokásostól eltérő hozzáállás, a kreativitás és a rugalmasság átvette a megszokott rutin felett az irányítást.

Abban minden vendég egyetértett, hogy a sokszínű vállalatok, pont a sokszínűségből adódóan több receptorral rendelkeznek, így a hirtelen változó körülményekhez gyorsabban képesek alkalmazkodni, mint kevésbé sokszínű munkatársi gárdával rendelkező társaik, vagyis a sokszínűség versenyelőnnyé, Kapitány István szavai szerint üzletszerzési előnnyé, vált.

„Ha a cél egyértelmű volt, akkor egyre kevesebb lett a lehetetlen.” – Szebeni Dóra

 Szintén egyetértés alakult ki abban a kérdésben is, hogy a jól működő, sokszínű vállalatot az inkluzivitás és a nyitottság jellemzi, olyan légkörrel kiegészítve, ahol mindenki bátran elmondhatja véleményét – és a sokszínűséget, mint értéket jelenítjük meg.